Ha május közepe, akkor Túrkeve, ha Túrkeve, akkor juhászfesztivál.
Tavaly a gyalázatos idő miatt kihagytuk, pedig tervbe volt véve, az idén, hála Szent Péternek bejött!
A korábbi tapasztalatok alapján, már csütörtökön megérkeztünk, hogy választékunk legyen a táborhelyet illetően. Felesleges volt az aggódásunk, mert a kemping félig üres volt, és nagy meglepetésünkre, az is maradt. Két éve úgy kéredzkedtünk be két német közé, egy szűk helyre, idén meg még a parcellás helyek között is válogatni lehetett, még szombaton is.
A kemping infrastruktúrája változatlan, kicsit úttörőtáboros, de tiszta. A fürdőben sem történt változás, és a városban folyó esemény következtében a látogatottság is gyér volt, így kényünkre-kedvünkre pancsolhattunk, válogatva a medencék között.
A juhászfesztivál úgy, ahogy van, ki van találva. Persze ehhez szeretni kell a régi hangulatú, igazi vásári forgatagot. Egy biztos, éhen és szomjan halni senki sem tudott. Volt itt minden, ami ehető és iható, de persze mindenek fölött a számtalan bográcsban, a különböző tájegységek szokásai szerint készülő birkapörkölt vitte el a pálmát.
Szombaton és vasárnap a nagyszínpadon egész nap váltották egymást a különböző előadók, szombat este pedig tűzijáték jutalmazta a türelmeseket, akik kivárták a kezdetét.
Kellemes, jó időben, jól éreztük magunkat, újból megfogadva, hogy az éves kempingezési tervünkből jövőre sem maradhat ki ez az esemény!
(Utóirat: hétfőn, már otthon, a lakásból néztük a zuhogó esőt, a hőmérő 10 fokot mutatott- ezt megúsztuk!)

Túrkeve, 2011. május 12-15.

Mikola István és Györgyi