Túrkeve, Termál kemping.

Na, ez is egy olyan hely, ahol szeretünk lenni. Letagadhatatlan, hogy ebben annak is része van, hogy kaputól-kapuig kemény 26 kilométer a legyőzendő  távolság, de ez nyílván nem lenne elég érv a látogatásainkra. Ennél sokkal többet nyom a latba a fás- ligetes táborterület,  a medencékig megteendő mindössze kb. 60 méter, valamint, hogy a mértékletes árban a fürdés benne foglaltatik. A bejárat mellett van néhány parcella, ezeket tapasztalatunk szerint a törzsvendég németek tartják megszállva, a többi részen, a fás, árnyas parkban mindenki oda áll, ahova a kedve tartja. Aszfalt nem sok van, a bejárattól indul, majd egy kört tesz meg a vizesblokkok körül, itt igazán a természetben érezheti magát a táborozó. A termálvíz kicsit gázolaj szagú,  ezt sokan említik, de nekem 11 év benzinkút építői múlttal csupán némi nosztalgiára ad okot.

Ehhez a kellemes kempinghez jön aztán hozzá a számunkra fő attrakció: a Túrkevei Juhászfesztivál, melyet május hónapban szoktak megrendezni. Mi már évek óta visszatérő vendégei vagyunk a mulatságnak.

Ilyenkor felbolydul a máskor nyugodt kisváros, a központi részt teljesen elfoglalják a vásározók sátrai ( hála istennek nem plasztik-gagyi árúsok, hanem népművészek, iparművészek), a piactér környékén bográcsok tömegében főzik a versenyzők a birkapörköltöt. De van itt kürtős kalácssütő, pecsenyés, lángosos, meg ki tudja mi finomságok előállítói is.

Némi zajterhelést okoznak a felállított nagyszínpadon szinte non-stop szereplő zenészek, énekesek, népi táncosok, de hát ez a hétvége a vásári hangulatról szól, nem a magányos, csendes meditációról. Még említhető a birkanyírók bemutatója, mint rendkívüli érdekesség, és úgy tűnik állandó résztvevő a két birka által húzott gyermek kocsikáztató fogat is. Ha vége a fesztiválnak, újra csendes lesz minden, és újra a madárdal lesz a leghangosabb "zaj" a kempingben.

Ez egy jó hely!

2008. és 2009. májusa

                                                                                  Mikola István és Györgyi